-Montessori életműve rendkívül gazdag, ezért nehéz röviden írni róla. Nem is tudok egy bejegyzésben kitérni minden aspektusára. Mégis megpróbálok egy kis betekintést adni azoknak, akik csak ismerkednek vele.-
Ahhoz, hogy jobban megértsük a Montessori módszer lényegét, szerintem fontos, hogy kicsit tanulmányozzuk Maria Montessori kiemelkedő életútját.
Egy kis biográfia:
1870-ben született Olaszországban, (akkoriban a nőknek még szavazati joguk sem volt!, a női egyenjogúság nagyon gyerekcipőben járt) és 1890-ben az első női hallgatója lett a Római Egyetem orvosi karának, ahonnan 1896-ban diplomát szerzett, méghozzá kitüntetéssel.
A Casa Dei Bambini –t 1907-ben hozta létre a Róma egyik legszegényebb negyedében élő gyermekek részére. A gyermekek szülei (akik egyébként maguk is írástudatlanok voltak) egész nap dolgoztak, őket otthon hagyva egy romos épületben, ahol szabadon garázdálkodhattak. Ezt a problémát úgy próbálta Róma vezetősége megoldani, hogy egy szobába korlátozták őket, ahol viszont nem voltak sem játékok, sem más egyéb elfoglaltság számukra.
Montessori először a saját kísérleti pszichológiához használt eszközeit vitte be nekik, és arra kérte a felügyelőt, hogy ne zavarja meg a gyerekeket, így ő megfigyelheti a természetes reakcióikat. Figyelte, hogy melyen azok az eszközök, amik lekötik a gyerekek figyelmét, és melyek azok, amik iránt nem érdeklődnek, és ez alapján változtatta a környezetüket.
A gyerekek egy leírhatatlan változáson mentek keresztül, ami Montessori számára is hihetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnt. Megváltozott a magatartásuk, és a saját otthonaikban is arra kérték a szüleiket, hogy tegyék szebbé a környezetet. Ezen tapasztalatok és megfigyelések alapján alkotta meg pedagógiai módszerét, a Montessori-módszert.
Életében rengeteget dolgozott a béke eszményén, ez pedagógiai módszerében is kiemelt szerepet kap. Háromszor jelölték Béke Nobel-díjra.
Kép forrása: https://www.instagram.com/p/
A tudomány a mai napig újabb és újabb kutatásokkal igazolja a Montessori által száz évvel ezelőtt megfigyelt dolgok relevánsságát. Korát meghaladó bölcsessége napjainkban is érvényes, használható tudással ruház fel minket.
A Montessori módszer egyik legfontosabb alappillére a gyermek tisztelete.
„A gyermekek olyan emberi lények, akiknek tiszteletünk kijár, fölöttünk állók ők ártatlanságuk és jövőjük nagyobb lehetőségei folytán.” –saját ford.
“Children are human beings to whom respect is due, superior to us by reason of their innocence and of the greater possibilities of their future.” Dr. Montessori’s Own Handbook (1965) p.133
Montessori idejében a gyermekekre általánosságban úgy tekintettek, mint „üres vázákra”, amiket a felnőttnek kell feltölteni tudással és engedelmességgel. (“an empty vessel that must be filled with our wisdom.” )
Montessori ezzel ellentétben olyan szemmel nézte a gyermeket, mint aki születésétől fogva kerek egész, és a szülő/tanár feladatának a gyermek megismerését tekintette.
Arra biztatott minket, hogy tegyük félre a saját egónkat, és tegyünk egy lépést hátra, hagyjuk őket hibákat elkövetni és azokat egyedül kijavítani. Ez sokszor hatalmas önkontrollt igényel részünkről, mivel úgy érezhetjük, hogy csak egy kicsi segítséggel sokat könnyíthetnénk vagy segíthetnénk. Mégis Montessori szerint inkább ne avatkozzunk közbe a gyermek tevékenységeibe, amikor csak lehetséges.
Kép forrása:https://www.instagram.com/p/
A gyermek megfigyelése a módszer egy másik fontos alappillére.
A Montessori tréninget elvégzett tanárok (akiket egyébként nem tanárnak, hanem “guide”-nak, magyarul kb. „segítő”-nek neveznek) egyik legfontosabb feladata, hogy minden nap tudományosan megfigyeljék a gyerekeket.
A gyermek tudományos megfigyelése otthon valahogy így néz ki: ha úgy látjuk, hogy valamire éppen nagyon koncentrál (legyen az akár egyik pohárból a másikba öntögeti az innivalóját, vagy egy pillangót figyel az ablakból) nem zavarjuk meg. Akkor sem, ha indulnunk kellene, hogy elérjük a buszt, de a gyermek éppen a pillangót figyeli az ablakban.
Még akkor sem, ha attól félünk, hogy eltöri a poharat, vagy kiönti az innivalót és utána takarítanunk kell. (Egyébként ezután érdemes elgondolkozni, hogy hogyan tudná ezt a szükségletét kielégíteni más, hasznosabb módon? Persze öntözgetheti a vizet fürdés közben is, de Montessori inkább a mindennapi, valós, praktikus tapasztalatokra fekteti a hangsúlyt. Például kaphat egy saját, kisméretű kancsót - pl. egy tejes kancsó megfelelő lehet kisebbeknek- és öntheti ezentúl magának a vizet étkezésekkor. Esetleg lehet az ő feladata minden étkezésnél mindenkinek vizet tölteni.)
Néhány dolog, amit otthon megfigyelhetünk a gyermekkel kapcsolatban:
https://www.themontessorinotebook.com/montessori-observation-at-home/
Kép forrása: https://www.instagram.com/p/
Ehhez a példához kapcsolódik a módszer következő alappillére, az előkészített környezet.
Maradjunk a poharas példánál. Tegyük fel, hogy hagytuk, hogy a gyermek percekig öntögesse a folyadékot egyik pohárból a másikba, mígnem az összes kifolyt a padlóra.
Egy gondosan előkészített környezetben a gyermek egyedül oda tud menni a saját polcához, amin tudja, hogy hol találja meg a törlőrongyot, és fel tudja törölni a kifolyt innivalót. Vagy esetleg emlékeztethetjük rá, valahogy így: „Látom, kifolyt a víz a padlóra.” (néha ennyi is elég) „Mit is kell tennünk, hogy ne csússzunk el rajta később?”
Az előkészített környezet lényege, hogy a gyermeknek hozzáférése van minden olyan eszközhöz, amire szüksége lehet, és ami megfelel az ő fejlettségi szintjének. (Ezalatt azt értem, hogy egy két évesnek nyugodtan lehet hozzáférése egy életlen vajazó késhez, amivel pl. egy banánt fel tud vágni, de egy éles kés természetesen ne legyen hozzáférhető, elérhető számára.)
Mindennek legyen meg a maga jól behatárolható helye, így a gyermek rendet tud tartani, és természetesen legyen esztétikus.
Ha ezután valaki úgy érzi, azt sem tudja, hol kezdje a megvalósítást, szerintem várjon néhány napot, és addig is figyelje meg, a gyermek mit csinál napközben? (Például öltözködik, kezet mos, étkezik, stb.)
Ezután kérdezze meg magától: „Hogyan adhatnék neki nagyobb önállóságot ebben?”
Montessori tudós szemmel tanulmányozta és figyelte a gyermeket. Szenzitív periódusokat (érzékeny időszakokat) figyelt meg a gyermekek fejlődésében. Ez annyit jelent, hogy bizonyos életkorokban „kinyílik egy kapu”, és egy adott készség befogadására hirtelen nagyon érzékenyek, nyitottak lesznek- erőfeszítés nélkül, könnyen elsajátítják ilyenkor ezeket.
Ezeknek az érzékeny időszakoknak a tudatában figyeljük a gyermeket, ezek adnak nekünk segítséget abban, hogy mikor milyen jellegű feladatokat/játékokat tegyünk számukra hozzáférhetővé.
Egy angol nyelvű összefoglaló a szenzitív periódusokról:
http://ageofmontessori.org/the-ten-secrets-of-montessori-4-sensitive-periods/
Montessori mindent, amit a gyermek csinál „munkának” nevezett „játék” helyett.
Hányszor halljuk felnőttektől a következő mondatot: „Az nem játék!”
Montessori szerint semmi sem igazán játék, amit a gyermek megnéz, megvizsgál, kipróbál. Minden, amit a gyermek a környezetéből érzékel, az Montessori szerint „a lelke részévé válik”.
“The things he sees are not just remembered; they form part of his soul.”
A gyermek tapasztalatból tanul. Felnőttként teljesen másként tekintünk a világra, mint a gyermekek. Számunkra a cél, az eredmény fontos, míg számukra a folyamat. A gyermek számára valójában semmi sem „játék”. Mindent, amivel kontaktusba kerül, tanít számára valamit, tapasztalatot szerez belőle, és fontos kognitív képességeket fejleszt vele.
A gyermek születésétől fogva tanul. Mindezt az első években tanítás nélkül teszi, hiszen senki sem tudja megtanítani a gyermeket mászni, járni, vagy beszélni, amíg ő erre nincs kész. Ezeket egy belső késztetés miatt magától, a maga idejében kezdi csinálni. Minden, amit csinálnak fontos a személyiségük és képességeik felépítésében.
(Például számunkra zavaró tud lenni, amikor egy gyermek fáradhatatlanul fel és lemászkál a kanapéról, mert félünk, hogy leesik, mert unalmasnak találjuk, hogy képes akár százszor is megcsinálni ugyanezt. Mégis, számára ez nagyon fontos feladat, legalább annyira, mint számunkra a mi „igazi” munkánk.)
Montessori szerint ahelyett, hogy irányítani próbálnánk őket, inkább asszisztálnunk kellene a fejlődésüket.
Egy nagyon jó angol nyelvű videó hasonló témában:
https://www.youtube.com/watch?v=aJ4afoeEvaw#t=325
A példamutatást (“modeling”) a felnőtt egyik legfontosabb feladatának tekintjük.
A gyermek folyamatosan figyel minket, lesi minden szavunkat és mozdulatunkat. Ahogyan mi reagálunk a körülöttünk lévő dolgokra, ő is úgy fog- például a Montessori tantermekben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a „segítők” mindig mindent lassan csinálnak, nem sietnek sehova, minden helyzetben nyugodtak maradnak. Egy idő után a gyerekek is átveszik ezt a nyugodt, lassú, megfontolt hozzáállást, és sokkal könnyebben tudnak így dolgozni.
A Montessori tantermekben egyébként a különböző leckéket lassan, szavak nélkül mutatják be a „segítők”. Így a gyermek jobban tud koncentrálni a cselekvés folyamatára, apró részleteire, és nem veszik el a szavak rengetegében.
Biztos minden szülőnek ismerős az az érzés, amikor a gyermek valami olyan tulajdonságunkat/szava járásunkat utánoz le, amit korábban észre sem vettünk magunkon. Montessori észrevette a gyermeknek ezt a tulajdonságát, és megpróbálta „jóra fordítani”. Azaz, a Montessori szülő mindent igyekszik úgy tenni és mondani, ahogy azt később a gyermekétől szeretné látni és hallani. Ez gyakorlatilag egy folyamatos munka önmagunkon.
Kép forrása:https://www.instagram.com/p/
Az udvariasság (“grace & courtesy”) a Montessori tanterv nagy részében szerepet játszik. Tantermi kereteken belül a gyerekek eljátszanak konkrét helyzeteket, és megtanulják, hogyan reagáljanak ezekre. Például: köszönés és elköszönés, elnézést kérés, segítség udvarias elutasítása, stb.
(Korábban említettem, hogy a „segítő” egyik legfontosabb feladata a megfigyelés. Ha például megfigyel egy konfliktus helyzetet két gyermek között, dönthet úgy, hogy ad nekik egy leckét udvariasságból)
Köszönöm, ha végigolvastad ezt a hosszú bejegyzést!
Remélem sikerült egy kis betekintést nyerned ebbe a csodálatos filozófiai, pedagógiai módszerbe.
Továbbá mindenkinek ajánlom kedvenc angol nyelvű forrásaim:
https://www.childoftheredwoods.com/articles/montessori-101-the-basics?rq=montessori
https://montessoriguide.org/observation/
Montessori 101 Facebook csoport
.
.
.
.
.
A bejegyzéshez felhasznált irodalom:
https://montessori.org.au/biography-dr-maria-montessori
https://en.wikipedia.org/wiki/Maria_Montessori
https://www.montessoriservices.com/ideas-insights/cultivating-respect
https://montessori.org.au/first-casa-dei-bambini
